2009. június 23., kedd

Keserűcsokoládé-sörbet

ha volna legalább egy közös szavunk
amit kimondva meg is halhatunk
talán akkor - csakis akkor talán
rést üthetnénk kettőnk színfalán

(erős ildikó - naplórészlet - részlet)

Nem jellemző, hogy sok édességet ennénk, de most ismét egy ilyen bejegyzés következik. Általában csokoládé sem szokott itthon lenni, kifejezetten egy-egy desszert kedvéért veszem.
Erről jutott eszembe, hogy a gasztroajándékok sorából bizony kimaradt a házi készítésű csokoládé, amit pedig egészen személyre szólóan lehet formázni és ízesíteni. De majd karácsony felé (vagy előbb?) lesz bejegyzés róla.
Vissza azonban a mostani recepthez. Megmondom őszintén, hogy soha eszembe nem jutott volna sörbetet készíteni csokoládéból, ha nem látom meg a Szakácsok könyvében. Valahogy a sörbethez a fejemben inkább a gyümölcsök kapcsolódnak, de bodzából is jó volt a nyáron. A csokoládét mindig inkább fagylaltnak képzeltem el. De egyáltalán nem baj, hogy rátaláltam erre a receptre, mert nálunk a tejtermékek amúgy is visszafogottan és ritkán szerepelnek. És tényleg finom lett, meglocsoltam egy kevés balzsamecetkrémmel is, ami színében a csokoládé képzetét keltette, az íze azonban gyümölcsösen ellenpontozta a kesernyés-édes ízvilágot.
(Ezúttal fegyelmeztem magam, és a recepten, a megadott mennyiségeken semmit sem változtattam, úgy készítettem el, ahogy le volt írva. Csak a balzsamecetkrémet csempésztem bele tálaláskor.)

Hozzávalók (4-6 személyre): 200gr 75%-os keserűcsokoládé, 500ml víz, 160gr cukor

Elkészítés
: A vizet a tűzhelyen egy kisebb lábosban felmelegítjük, majd feloldjuk benne a cukrot. Beletesszük a darabokra tört csokoládét, kevergetve felforraljuk, majd két percig forrásban tartjuk. Ezután jeges vízbe tesszük az edényt. Amikor kellően lehűlt, a robotgéphez tartozó tálba öntjük a csokoládét, majd fagyasztóba tesszük. Háromnegyed óránként a robotgéppel átkeverjük, hogy a jégkristályok összetörjenek benne (legalább kétszer.) Készre fagyasztjuk. (Készülhet fagylaltgépben is.)

Tálaláskor tejszín, friss gyümölcs vagy csokoládéforgács kerülhet rá. Esetleg megöntözhetjük egy finom krémlikőrrel is.

24 megjegyzés:

szepyke írta...

Jesszusom, de jól néz ki!
Juj, ez kínzás!

szepyke írta...

Megint megnéztem. Ez tényleg kínzás!
Hát, hogy a többiektől mit "fogsz kapni ezért"... :DDD

Reni írta...

Nekem is ott hűl a "Szakácsok könyve"-s csokisorbet a hűtőben :D tök jó, hogy néha totál egy rugóra jára a gasztrobloggerek agya :)

Hanga írta...

Nekem nincs meg a Szakácsok könyve, ezért tegyél csak fel, minél több ilyen finomságot, és én azt sem bánom, ha változtatsz rajta:)

Mian írta...

Látom drága Napamátka, hogy téged is elkapott A "csokis-gépszíj"! :)) Helyes! Ez a csokis édesség úgysincs meg az én csokis könyvemben!!!

Szuper ötlet és gyönyörü!!!!

Chef Viki írta...

Délelőtt vizsgáztam, és végig valami étcsokoládés édesség járt a fejemben!

Ez példának okáért itt tökéletes :-))

Ízlésszindróma írta...

juj, ez nagyon guszta:))) nagyon megkóstolnám!! egyszer kipróbálom majd! most keresgélhetek valami élelmet az olajbogyón kívül amit eddig eszegettem de egy kicsit édesebb:) olyan csokis:))

Scofield írta...

mar csak egy kis csili hiányzik belőle és akkor kész orgia.

Reni írta...

jaaa én úgy csináltam, hogy raktam bele 1 kk őrölt zöld kardamomot, 0,5 kk őrölt gyömbért és őrölt borsot. csak belenyaltam, mert még nem kész a felszolgálásra, de naggyon-naggyon finom lesz :)

duende írta...

Ez nagyon tetszik! De megkóstolnám, jajajjaj! :)
És nincs itthon semmi édes! :(

Így jártam...

napmátka írta...

Igen, az izgalmas fűszerezés még inkább fel tudja dobni. Nekem most a balzsamecet krémmel teljes volt az élvezet, de legközelebb mással bolondítom.

napmátka írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
KataKonyha írta...

Nekem is elő van irányozva...így azután biztosan mehet:)

Tündérlátta írta...

Étcsoki a kedvencem..Minden mennyiségben megenném..most hogy fogok aludni??..

Ági, aki főz írta...

Ezt én tavaly készítettem, Ch&V receptje alapján. És egy rugóra jártunk, én gyümölcsönttettel társítottam.

Amúgy viszont azon töprengek, hogy érezhetlek ennyire rokon léleknek, amikor én meg abba pusztulok bele, ha nincs itthon csoki vagy tej....

Csibe írta...

Hmmmm, istenien néz ki!

Ági, aki főz írta...

Ja itt van az én változatom. http://agifoz.blogspot.com/2009/03/csokolades-sorbet.html

trinity írta...

Ez a fotó alapján nagyon meggyőző!!!És én ma sósat sütöttem-most erőteljes hiányérzetem van:))))
A párom szoktatott át az étcsokira és milyen igaza volt!!Fú, nagyon megkóstolnám!!!!

Vesta írta...

Milyen ügyes vagy, hogy már ennyi mindent kipróbáltál a könyvből! Én csak olvasgatom esténként, hamar elalszom mellette, félek is, nehogy egyszer agyonnyomjon :)

Tündér írta...

Napmátka! Semmi kétség, ez a csoki sörbet beférkőzte magát az agytekervényeimbe! Már tervezem, hogy mikor fogom elkészíteni. Azt hiszem örülni fognak azok, akiket megvendégelek vele:) Köszönet érte!

Vacskamati írta...

Jahj.. nagy sóhaj... most legszívesebben dédanyám volt-falusi házának verandáján üldögélnék, egy igazi nyári, meleg délután, enném ezt a nagyonfinomnakkinéző csokigyönyörűséget és olvasnám a verseidet.. :D

Limara írta...

Micsoda szépség! Nekem is a chili ugrott be, nagyon tudom szeretni a chilis csokit, kávét:)))

Renata írta...

Én tegnap karobos fagyit csináltam, de azért került bele kevés reszelt csoki is...
nem szeretitek az édességet?
nálunk most fagyigyártás kezdődött.

napmátka írta...

De szeretjük az édességet - módjával.
A szervezetünk nem mindig örül neki. Párom a tejtermékeket viseli nehezen (néha azért megkívánja), nekem a kakaóval, liszttel vannak gondjaim. Szóval nem eszünk rengeteget.
A fagyi meg nagyon változó. Volt olyan nyár, amikor folyamatosan kívántuk, de olyan is, amikor eszünkbe sem jutott.